Három hónap, három lány, egy felejthetetlen nyár...

-Ne már! Van egy pattim! A francba! Így hogy megyek ki az utcára? Uram isten meghaltam!-panaszkodott barátnőm.

-Nyugi Tracy! Egy kis smink, és minden rendbe jön!-nyugtattam.

Tracy:

Amolyan ˇmindenen aggódom" fajta. Nagyon szeret minket, és az életet. Imád bulizni. 

-Biztos?-néz rám boci szemekkel.

-Tuti!-kacsintottam.

-Mizu? Mizu? Mizu?-nött be a szobába, Em, azaz Emma.

Emma:

Nagyon szeret bulizni, öltözködni, és nevetni. Na és persze viccelni. Ő a másik legjobb barátnőm.

Őt is imádjuk, és ő is minket. 

-Épp pattit tüntetek!-mondtam, miközben sminkeltem Tracy-t.

-Uhh..pattanás? ..Az gáz!-szisszent fel.

-Köszönjük Emma.-mondtam összeszorítva a szemem.

-Mi? Nem fog eltűnni? Így kell leélnem az életem hátra levő részét? Ne! Ezt nem hiszem el!-panaszkodott Tracy.

-Emma! Inkább menj, és nézd meg, hogy megjöttek-e már a többiek!-adtam ki az utasítást.

-Jó!-mondta megbánóan.

-Tracy! Nyugi! Már nem is látszódik!-mosolyogtam.

-Biztos?-nézett rám, a homlokán türemkedő pattanással.

-Nézd meg a saját szemeddel!-mosolyogtam, és a kezébe adtam, az eddig asztalomon heverő tükröt.

-Huhh! Életmentő vagy Kim! De tényleg!-ölelt át szorosan.

Kim, azaz én:

Én vagyok a ti kis mesélőtök. Tőlem fogjátok megtudni mi is történt ezen az emlékezetes nyáron.

-Szívesen! De most menny! Mindjárt indulunk!-mosolyogtam, és elmentem felöltözni, a tenger party bulihoz.

-Oké, akkor majd lent talizunk!-kacsintott.

-Ahha! Szia!-mosolyogtam.

-Szia!-lépett ki az ajtón.

Én csak leültem az ágyra, és gondolkodtam, hogy mit vegyek fel. Olyan bő fél órát ülhettem ott, azon gondolkozva, hogy mi a szart vegyek fel. 

A végén sikerült egy cuki kis összeállítást kiválasztani.

-Kim! Kim! Már egy órája bent vagy a fürdőbe!-dörömbölt az ajtómon Tom, az öcsém.

-Állj le, alig fél órája vagyok bent, és amúgy is én megyek buliba, nem te!-orditottam vissza.

Valami morgást hallottam válaszul, aztán elment.

Fel vettem a táskám, és lementem.

-Mehetsz törpe!-szóltam Tom-nak.

-Kicsim! Kész a kaja!-kiáltott be nekem anya.

-Anya! Megdumáltuk, hogy ma nem eszek itthon, mert buliba megyek.-kiáltottam vissza.

-Miféle buliba?-jött oda anya.

-A tenger party-ba.-mondtam.

-Állj csak meg kisasszony!-mondta anya.-Dave gyere ide!-kiabált anya, apának.

-Mi az szívem?-jött be apa.

-A lányunk elszökik egy buliba!

-Milyen buliba?-nézett anyáról, rám apa.

-A tenger party buliba!-mondtam.-De hisz megbeszéltük.-mondtam kicsit hisztisebben.

-Nem beszéltünk meg semmiféle bulit!-mondta apa.

-De....

-Semmi de! Menny kezet mosni, és vacsorázni!-mondta apa.

-Anya!

-Hallottad apádat!

-Fhúúúhh...utállak titeket! Bár ne ti lennétek a szüleim!-ordítottam.

Ekkor mintha elfolytak volna anyáék, és minden körülöttük.
-Mi? Ez mi? Mi történik?-kiabáltam, sírva.

-Kicsim! Kicsim! Ébredj!-szólongatott anya.-Gyere ide! Csak rosszat álmodtál! Ssss!-nyugtatott.
-Sajnálom! Sajnálom! Nem utállak titeket!-sírtam anya vállán.
Istenem. Ez csak egy álom volt. Annyira féltem, hogy elveszítem őket.
-Na gyere kincsem! A kedvenc reggelidet csináltam! Éééééés milyen alkalomból?-nézett rám vigyorogva.
-Milyen?-mosolyogtam.
-Boldog szülinapot!!-kiáltott, majd ekkor belépett az ajtómon apa, Tom, Tracy, és Emma.
-Boldog szülinapot!-kiáltottak.
-Úristen! Nagyon köszönöm! Köszönöm!-sírtam el magam.
-Jaaaj édesem!-jött oda Emma.-Ne sírj!-ölelgetett.